A budakalászi avar temető feldolgozása = The Analysis of the Avar Period Cemetery from Budakalász

A jelen OTKA program célja a budakalászi avar kori temető leletanyagának publikációra történő előkészítése, a leletanyag rajzoltatása, a dokumentáció befejezése volt. Az eredetileg 2001-2004 futamidejű program halasztás miatt 2005-ben zárult. A kutatási ciklusban sikerült lerajzoltatni a temető 1200-1600. sírjainak leleteit és elkészültek a sírrajzok, valamint a temető digitális térképe is. A pályázat alatt a budakalászi avar kori temető 740. sírjából előkerült kora bizánci korsó alakos frízeiről kiterített rajz, valamint művészi igényű, színes, digitális felvételek készültek publikáció céljából. Anyagi okokból a természettudományos vizsgálatokra csak korlátozott mértékben került sor. | The aim of the present OTKA (National Scientific Research Fund) program is the preparations for publishing the Budakalász cemetery of Avarian Age. The program originally planned to 2001-2004, was closed only in 2005 because of suspension. In the research period the finds of graves 1200-1600 were drawn, the drawings of graves and the digital map of the cemetery was completed. An outspead drawing was made on the friezes of the Byzantine jug found in grave 740. Coloured digital photographs of artistic value were made for the publication. For financial reasons, scientific examinations were made only in a limited number

Egy régész könyvtárai

A régész feltáró munkája során a valaha élt emberek életének minden olyan megnyilvánulásával szembesül, amely egykor fizikai nyomot hagyott a föld alatt vagy a föld felett. A feldolgozó és elemző munka ugyanakkor a tárgyi világon túli összefüggések felismerésére, a politikai, gazdasági, kulturális vagy vallási rendszer rekonstrukciójára irányul. A leletanyag és a régészeti jelenségek „párhuzamainak” keresése ma is a könyvtárakban zajlik, ahol a régi könyvekben, tanulmányokban ugyanúgy lapulhatnak alapvető információk, mint a legújabbakban. Ezért a régész számára a könyvtár nemcsak a legfrissebb elméleti és módszertani műveket tároló hely, hanem adattár is, a módszeres kutatások kezdete, a XIX. század közepe óta közölt, el nem évülő alaprajzok, dokumentumok, lelet- vagy feliratkorpuszok és kézikönyvek tára. Az alapfeldolgozás, a rendszerezés bátran elvégezhető a múzeumi, egyetemi és kutatóintézeti szakkönyvtárakban, ahol a könyvek jó esetben korszak, téma és földrajzi egység szerint kereshetők. Az egyetemes történeti vagy kultúrtörténeti kérdéseket is felvető különleges leletek és rejtélyek a régészt kalandos hazai és külföldi könyvtári barangolásra késztetik

Sírkerámia a szegvár-oromdűlői avar kori temetőben

a 467 síros Szegvár-oromdűlői temető avar kori részében 126 sírban volt kerámia (25%), amelyből csu- pán 2 darab korongolt (2%), a többi pedig korong használata nélkül (98%) készült. a temetőben lassú- korongon készült edény nem került elő.1 a korongolatlan edényeket éppen úgy használták a mindennapi életben is, és ezért nem tarthatók pusztán a temetkezés céljára készített kerámiának, amint azt az alap- anyag gyenge kidolgozása és a kivitelezés tökéletlensége miatt korábban gondolták. 2 a Szegvár-oromdű- lői temető edényei a tiszántúli kora avar kori kézművesség termékei és ezért elsősorban azt vizsgálom, hogy beilleszthetők-e az általam korábban a térség kora és a közép avar kerámiájáról kialakított képbe. az összevetés során a korábban alkalmazott módszertani, technológiai és formai szempontokat követem3 és az elemzést kiegészítem az újabban közölt sírok és temetők kerámiájával.4 az egyes edények formájával és díszítésével, valamint kulturális kapcsolatrendszerével az egyes csoportokat, alcsoportokat tárgyaló fejezeteken belül foglalkozom

Rekeszdíszes vas övgarnitúrák a kora avar korban

In the 7th century, the fashion of Byzantine multipart belt sets made of pressed sheet metal spread over the Carpathian Basin. Simultaneously, bronze and iron versions of Byzantine belts appeared in former Pannonia and in the western Merovingian lands. These include the belt sets ornamented with iron cells found in the Pannonian cemeteries of Merovingian and Late Antique character from the early Avar period, whose European analogies are known from Bavarian and Alemannic cemeteries along the Upper Danube. The belt mounts and strap-ends have a raised border and are decorated with round, S- and loop-shaped iron cells, which had once probably been inlaid with glass. These simple iron belt sets could hardly have been imports; they were produced locally (perhaps in imitation of the more valuable belt sets with silver and copper inlay) and indicate that the material culture of the communities with a Merovingian culture living in Pannonia developed along the same lines as in Western Europe

Backglocken, Backdeckel und Backhauben. Archäologische Angaben zur Ernährungskultur Süd- und Mitteleuropas

Baking bells (or baking lids) were actually very simple ovens that were suitable for baking bread, meat and fish. This method of food preparation was practiced since prehistory in the Mediterranean world and we can find descriptions of baking bells in the Bible and in the works of the writers of antiquity. This individual mode of baking bread became especially widespread during late antiquity. In some regions, the use of baking bells survived either owing to a general stagnation (as in the Balkans or the Alpine lands), or to unusual living conditions (as in the Roman military camps of the Augustan period and in the medieval Ottoman-period border forts in Hungary). Their increasingly frequent use in late antiquity was a reflection of economic decline and the disappearance of urban bakeries. At the same time, the adoption of baking bells by the Barbarian peoples (such as the Avars and the ancient Hungarians) settling on the fringes of the Mediterranean world can be seen as a cultural advance and the adoption of local traditions. Baking bells were still used in the Carpathian Basin as late as the 19th century and they can be found in some areas of the Balkans even today

Integrating Genetic, Archaeological, and Historical Perspectives on Eastern Central Europe, 400–900 AD: Brief Description of the ERC Synergy Grant – HistoGenes 856453

Few parts of Europe witnessed so many population shifts in a few centuries as the Carpathian Basin in 400–900 CE. In this macro-region along the middle Danube, Pannonians, Romans, Goths, Gepids, Longobards, Avars, Bulgars, Slavs, Franks and many others came and went. This is an intriguing test case for the relationship between ethnic identities constructed in texts, cultural habitus attested in the archaeological record, and genetic profiles that can now be analysed through ancient DNA. What was the impact of migrations and mobility on the population of the East-Central-Europe? Was the late antique population replaced, did it mix with the newcomers, or did its descendants only adopt new cultural styles? To what degree did biological distinctions correspond to the cultural boundaries and/or ethnonyms in the texts? If pursued with methodological caution, this case study will have implications beyond the field. HistoGenes will analyse c. 6,000 samples from graves with cutting edge scientific methods, and contextualize the interpretation of these data in their archaeological and historical setting. The rapid progress of aDNA analysis and of bio-informatics now make such an enterprise viable. However, the methods of historical interpretation have not kept pace. HistoGenes will, for the first time, unite historians, archaeologists, geneticist, anthropologists, and specialists in bio-informatics, isotope analysis and other scientific methods. A wide range of particular historical questions will be addressed from an interdisciplinary perspective, and fundamental theoretical and methodological issues can be explored. HistoGenes will not only advance our knowledge about a key period in European history, but also establish new standards for the historical interpretation of genetic data. The sixyear HistoGenes Synergy Grant was launched on May 1, 2020.- History and genetics: a new approach - The historical problem - A model area for study: the Carpathian Basin in the fifth to ninth centuries - Project design and general goals - Research questions - Project aims -- 1. Tracing the population history of the Carpathian Basin in the fifth and sixth centuries and the degree of continuity of the late Roman population -- 2. Reconstructing the populations of the Avar Empire and the neighboring regions, 568–c. 800 -- 3. Placing the Avar Khaganate in relation to its neighbors and successors -- 4. Small worlds and large realms: focusing on the social structure of the Carpathian Basi